Vagus termékek
 
Vagus hírek
 
Kapcsolat/Contact
 
Általános Szerződési Feltételek (postaköltség stb.)
 

Részletek

 
A honlap frissítve:     2020.06.20.
2020. Október
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
 
 
Fajtatörténet és fajtastandard

Az Amerikai bulldog


Régi idők kutyája

 

Ha visszamennénk az időben, körülbelül a XVIII. század végére, Angliában olyan bulldogokat látnánk, mint a mai amerikai bulldogok. Kevés dologról mondhatjuk el, hogy az amerikaiak őrizték meg Európa számára – az amerikai bulldog ezen ritkaságok közé tartozik.

A bulldog azoknak az ősi, ázsiai masztiffoknak a leszármazottja, melyek annak idején nomád törzsekkel érkeztek Európába. Ezeket a hatalmas jószágokat olyan nagy és agresszív állatok ellen használták, mint a vaddisznó, a medve vagy a különböző nagymacskák. Ezek az állatok ugyanolyan eséllyel választhatták a menekülés, mint a támadás eszközét; a kutyáknak meg kellett fogniuk és leszorítva egy helyben tartaniuk őket. Az ősi masztiff hihetetlen harckészséggel és bátorsággal rendelkezett.

Föníciai kereskedők i.e. 800 körül vittek Angliába egy barna masztiff törzset. A kelták ezeket a csíkos vagy barnás-vörös behemótokat szarvasmarhák vagy vaddisznók megfogására használták. A mai angol masztiffok és a bullmasztiffok hasonló színűek, és azonos mértékben ettől a törzstől származnak. Időszámításunk szerint 400 körül egy második nagyon erős, kemény masztiff törzs érte le az angol partokat. Ezeket a kutyákat alanónak hívták. Angol mészárosok és farmerek az alanóból alakították ki az első igazi bulldogot. A középkorban a munka-bulldog volt az első olyan kutya, mely „szájzárral” rendelkezett, de ez természetesen nem az állkapocs deformációját jelenti, vagy azt, hogy a kutya fogás közben görcsöt kapott, hanem ez a kifejezés valójában a kutya nagymértékű harciasságára és fogászkészségére vonatkozik. Az igazi bulldog képes volt a hatalmas növényevők üldözésére és megfogására; ellenfele orrába, pofájába vagy torkába ragadott, és képes volt szilárdan tartani, függetlenül attól, milyen hevesen küzdött a bestia és hogy mekkora fájdalmat kell elviselnie a kutyának. A középkorban, Erzsébet királynő idején, de még az ipari forradalmat követően is a bulldogok mindennapi munkája volt lovak, marhák és disznók megfogása, a birtokon, a mészárosnál vagy a bikahecceken. Ha domesztikált állatot fogott meg, a bulldog általában képes volt a harapása által okozott fájdalommal a patás állatot engedelmességre késztetni, mielőtt az még megsebezhette volna a kutyát. Mivel a bika lehajtja a fejét támadáskor, ez lehetővé tette, hogy a kutya megfogja az orrát és így már könnyedén a mészároshoz húzza. A régi munka-bulldogok képesek voltak egy bikát egyetlen hirtelen mozdulattal földre rántani, mivel kiválóan időzítették akciójukat: akkor rántották oldalra a jószágot, mikor az lépés közben éppen nem állt szilárdan. Ehhez persze hatalmas fizikai erő is kellett. Egy tapasztalt, 80 fontos bulldog képes volt egy 1800 fontos bikát la földre rántani.

A bulldogok fő ellenfele elsősorban a bika volt, de használták vaddisznó, oroszlán és más vad ragadozók ellen is. Ezeket a harcokat hívták hecceknek („bait”). Azok a a bulldogok, melyeket medvék és más nagy ragadozók ellen használtak, nehezebbek voltak, mint a csak farmokon, marháknál használt egyedek. Nagyobb ellenfelek esetén a sebesség nem volt olyan fontos, ráadásul a harcok elkerített területen folytak, így a kitartás kevésbé számított. 1835-ben azonban mindenfajta állatviadalt betiltottak Angliában, így az igazi, tiszta vonalú bulldogok nagyon megritkultak a XIX. század közepére. Sokukat masztiffokkal keresztezték, hogy mindennél jobb és nagyobb testőrkutyát hozzanak létre, a maradék állomány egy részét pedig mopszokkal, hogy egy tömör, kicsi, könnyebben kezelhető kiállítási kutyát kapjanak.

Napjainkban az a kutya, melyet angol bulldognak hívunk, ez utóbbi keresztezés eredménye. Őshazájában az eredeti bulldog kihalt a XIX. század végére, de szerencsére Amerikában fennmaradt, ott ugyanis még szükség volt a munkájára, elsősorban a vidéki dél hegyi régióiban. A bulldog megmenekült a kihalástól, mert továbbra is dolgoznia kellett. Ezeken a déli vad tájakon a marhákat és disznókat ridegtartásban tenyésztették, már csak azért is, mert bekeríteni egyenesen lehetetlen volt a földeket, így csak a kemény angol bulldogok tudták befogni a jószágokat. Legkorábban a XVII. században érkeztek munka-bulldogok Angliából az Államokba.

Délen és dél-nyugaton őrkutyaként is használták őket. A XIX. századból, de korábbról is számos történeti feljegyzés maradt fenn a földbirtokokon és ültetvényeken használt nagy bulldogokról, melyeket néha láncon tartottak és rosszfiúk ellen használtak. Olykor a börtönökbe is szabad bejárást kaptak, a cellák és a kerítésfal közötti szabad területen kellett cirkálniuk. Különböző helyi változatok alakultak ki, és így sok nevet alkalmaztak a déli bulldogokra: Old English White, White English, Swamp (mocsári) Bulldog, Backwoods Bulldog, Emglish Pit, Old Country White, stb.

Az 1960-as években azonban az utolsó munka-bulldogok is eltűntek a déli birtokokról, mert már itt is munkanélkülivé váltak. A nagy mezőgazdasági cégek rendezték a terepet, megszüntették a kicsi farmokat, gazdaságokat, és a a mezőgazdasági gépek és járművek lehetővé tették, hogy a farmerek maguk tereljék, befogják és mozgassák a marhákat, kutyák segítsége nélkül. Úgy tűnt, most már tényleg kihal a munka-bulldog.

Szerencsére a fajta néhány elkötelezett híve közös erőfeszítéssel felkutatta az utolsó hegyi bulldogokat és elkezdte tenyészteni őket, nyilvánosságot biztosítva tenyésztési programjuknak, így sikerült megőrizniük a fajtát az utókornak. Napjainkban a fajta két legfontosabb személyisége Allen Scott és John D. Johnson. Tenyésztési munkájuk révén, két fő vonalat különböztethetünk meg, a Johnson típust és a Scott típust. A Johnson típusú amerikai bulldogok nagyobb, szélesebb kutyák, erősebb csontozattal, lelógó ajkakkal, ráncokkal és rövid pofával. Leginkább egy atlétikus, feszes felépítésű, fehér bullmasztiffra emlékeztetnek. A Scott típusú ebek egy nagy, durva, hosszúlábú, fehér pit bullra emlékeztetnek.

Az amerikai bulldogot az 1980-as években ismerte meg igazán a nyilvánosság, és az évtized második felében elkezdett nőni a népszerűsége. Napjainkban már Európa számos országában ismerik és tenyésztik mint kiváló családi- és őrkutyát.


BN

 

FAJTASTANDARD

 

 

Az Amerikai Bulldog atletikus, erős temperamentumú, közepesen nagy kutya, hatalmas erővel, ügyességgel, és magabiztossággal.

A stabil, erőteljes, már kialakult formában a kanok jellegzetesen vastagabb, nehezebb, míg a szukák finomabb csontozatúak.

Közöny az idegenekkel, és magabiztosság más kutyákkal az elfogadható.

Bármely kutya mutat gyáva, félős viselkedést, vagy más kutyákat illetve embereket is veszélyeztető agressziót, a bíró döntése szerint kizárható.

A hivatalosan elismert két típus, a Standard és a Bully. Az ABNA elvárja a külön bírálásukat.

 

Méret:

Kanok marmagasság 22 – 26 inch. ( 56 - 66 cm )

Szukák 21 – 25 inch. ( 53 - 63 cm )

 

Standard

 

: Egy vékonyabb, atlétikusabb megjelenés.

 

Bully

 

: Vastagabb, sűrűbb, erőteljesebb.

A súlynak mindkét típusnál arányban kell lenni a magassággal jó kondícióban, túlsúly, és soványság nélkül.

A kívánt méret alatt és fölött egy inch ( 2, 54 cm ) eltérés mindkét típusnál csak kis hiba.

Ennél nagyobb eltérés már súlyos hiba.

 

Szín:

Egyszínű fehér, fehér különböző mértékű tigriscsíkos, barna, vörös, cser foltokkal a kívánatos. Ugyanezen színek teljes testfelületen, nem látható fehér szín mellett esztétikai hibának számít. Teljesen fekete, kék, fekete – cser, tricolor vagy „szürke” kizáró ok, a teljes fekete maszk súlyos hiba.

(A „szürke” effektust a teljes testen lévő halványabb vörös vagy fekete szín adja, megtörve sötétebb maszatos foltokkal – nem összekeverendő a tigriscsíkossal!)

 

Szőrzet:

Egy inchnél rövidebb hosszúságú, puha és kemény közt változva.

Hosszabb, tollasodó, vagy bolyhos szőrzet kizárás.

 

Fej:

A fej a kutya méretével arányosan legyen nagy, és széles!

Legyen lapos a koponya teteje, ami négyzetes megjelenést eredményez!

Kifejezett barázda van a szemek között, elkülönítve azokat, mély stop. A fej mindenhol jól izmolt, határozott pofa résszel. A túlzottan keskeny fej komoly hiba.

Standard

 

: Általában kockától az ék alakúig, némileg sekélyebb stoppal, és kevesebb redővel.

Bully

 

: Kocka alakútól a kerek formáig, határozott mély stoppal, és több redővel, ránccal.

Szemek:

A szemek kerek, vagy mandula formájúak legyenek, mélyen ülőek. A mély sötét barna a legelőnyösebb, egyéb szín is elfogadott, de esztétikai hiba. Fekete szemgyűrű pigment a kívánatos, gyengébb pigment is elfogadható, de nem előnyös. A nem szimmetrikus, keresztbe álló szemek súlyosabb hiba. A látható pislogó hártya súlyosságánál fogva hiba.

Arcorr:

A pofa legyen arányaiban széles, szögletes! Az állkapocs izmos, láthatóan erős. Az ajkak nagyok, de nem lógóak. Fekete pigment az ajkakon szintén preferálandó az egyéb színnel szemben. A túl keskeny orr komolyabb hiba. Ferde állkapocs kizáró ok.

Standard

 

: Az arcorr 30 – 40 %-a a fej teljes hosszúságának.

Bully

 

: 25 – 35 % az arcorr – fej arány.

A hosszabb, vagy rövidebb orr, mint ez a konkrét arány, kisebb hiba.

Bármilyen észrevehető légzési probléma a ringben, megfontolttá teszi a kizárást.

A kutyát vigyük ki a ringbol, amíg a bíró nem dönt az állapotáról!

Fogak:

42, nagy méretű fognak kell lenni! Kicsi, vagy ferde fog kis hiba. A hiányzó fogak strukturális hibák, és hátrányos az összevetésben. A munkakutyák törött foga nem hátrány.

A műtétileg, egyéb úton eltávolított fogakat állatorvos igazolhatja.

Harapás:

Standard: Fordított ollós harapás a kívánt. Az ollós, és az enyhe előreharapás 1 inchig ( 0, 6 cm ) elfogadható.

Bully: Előreharapás 1 inchig ( 0, 6 cm ) a legideálisabb, de 1 és 1/8 inch ( 1, 2 - 0, 3 cm ) tartomány az elfogadott, minden más harapás, az ollós is, kizáró ok.

Mindkét típusnál a standardtól eltérő értékek határozzák meg a hiba súlyát. A fogak nem láthatóak zárt száj esetén!

Orr:

A fekete a legjobb, a barna és árnyalatai elfogadottak. A pigment hiány kozmetikai hiba.

Fülek:

Közepes méretű, preferencia nélkül rózsafül, vagy lelógó.

A kupírozott fül csak abból a szempontból hátrány, hogy nem lehet természetes állapotban lebírálni.

 

Nyak:

Közepes hosszúságú, izmos, enyhén ívelt, és keskenyedő a fej felé.

 

Váll:

A vállaknak igen izmosak. A jól kifejezett, széles „csapott” váll adja az erőteljes megjelenést.

 

Mellkas:

Természetesen mély, és széles, de kiegyensúlyozottan, a mozgás és a dinamizmus érdekében.

 

Test:

A test jól kiegyensúlyozott, kompakt, miközben erőteljes, és atlétikus. A bordák rugalmasak, és az ágyék enyhén hajlott. Ne legyen a test hosszúkás benyomású!

 

Hát:

Erős, széles, az ágyék mögött enyhe íve van. Ne legyen vékony a hát!

Standard: Egyenesebb, laposabb hátvonal.

Bully: Elfogadott a magasabb far a hátvonal ívében.

 

Lábak:

Az első lábak egyenesek, mérsékelve a nehéz csontozatot. A csüd erős, és függőleges. Gyenge csüd kis hiba. A hajlott, kifordult könyök a súlyosságtól függően hiba.

A hátsó láb legyen nagyon izmos, mérsékelten szögellt, és párhuzamos. A csánk erős és függőleges, ha vékony, az komoly hiba. A tehén állás súlyosságától függő hiba, akár kizárásig.

 

Hátsó rész:

Legyen ugyan olyan széles, mint a vállak, kiegyensúlyozott, izmos, vastag!

 

Farok:

Alacsonyan hordott, az alapján vastag, majd elvékonyodó. Nyugalomban eléri a csánkot. Az ennél hosszabb, vagy rövidebb kis hiba. A kunkorodó, teljes kört leíró farok kisebb hiba.

A vágott farok kis hiba, abból a szempontból, hogy a bírálat során nem lehet természetes állapotban értékelni.

 

Lábfej:

Közepes méretű, lábujjak jól íveltek, és zártak. A kampós lábujj kis hiba. A szélesedő lábfej mértékétől függően hiba.

 

Járás, testtartás:

A mozgás legyen egyenletesen erős, kiegyensúlyozott, erőteljes, lendületes! Ne legyen billegő, esetlen!

A felső vonal maradjon az első láb szintjében, míg a hátsó lábak tolják a testet előre!

A sebesség növelésével a lábfejek tartsanak a test középvonala felé! Ne poroszkáljon, tipegjen, és ne fusson alacsonyan tartott hosszú lépésekkel! Ha keresztezik egymást a lábak mozgás közben, súlyos hiba.

Ha a kutya sántít, ki kell küldeni a ringből, mindaddig, amíg helyre nem jön.

 

Fordította: Backyard Kennel.

 
DogWatch Ebőrző rejtettkerítés
 
Odormute szagmentesítő   Doggie Dooley kutya wc

 

 
VagusDogs Amerikai Bulldog Kennel
 
D.T. Systems
 
Plexidor kutya ajtók
 
Biomass szervestrágya
 
Goughnuts

Hamarosan...